VIII. Völgyhíd séta meghívó

Versek a szabadban

Ismét verseltünk a szavadban. Köszönet mindenkinek, aki eljött és megosztotta velük kedves versét. Külön köszönet a fiataloknak a saját versekért!

Versek a szabadban 2018

Szabad egyház – szabad állam

Miért kell a vallásról kiemelt módon beszélni, amikor az 1960-as évek végén, 70-es évek elején Berger elkészítette a szekularizáció elméletét? – ezzel a kérdésfelvetéssel indította Gábor György Veszprémben a Szabad vallás – szabad állam című előadását. A téma körüljárására a Józan Ész Társaság kérte fel a vallásfilozófust. Az előadás első felében néhány filozófiai tételre kaphattak magyarázatot a hallgatók, majd a fő téma, a politika és vallás kapcsolatának megvilágítása következett. Képet kaphattunk a legújabb kori hazai és külföldi állam-egyház kapcsolatokról, a különböző vallási üldözésekről és egyházi kiváltságokról is.

Gábor György elsőként Berger szekularizáció elméletét idézte fel, mely szerint az ezredfordulóra (2000) a vallások eljelentéktelenednek. Kezdenek kiürülni a nagyvárosokban a templomok, a vallás a privát szférába szorul vissza. Berger később elismerte, hogy tévedett, hiszen a világ soha nem volt olyan izzó vallásos állapotban, mint az 1990-es évek elején. Ekkor írta meg az antiszekularziációról szóló elméletét.
A japán Fukuyama azt írta (1992 A történelem vége), hogy a történelem véget ért. Az utolsó nagy próbatétel, a kapitalizmus és szocializmus ellentéte, a kétpólusú világ megszűnt, győzött a liberális demokrácia. Huntington szállt vele szembe, mondván, hogy a történelem csak most kezdődik, hiszen a konfrontáció ugyan megszűnt, de újabb konfliktus jön, mégpedig a civilizációk összecsapása. Mivel minden civilizáció lényegét a vallás határozza meg, ezért a civilizációs összecsapások vallási jellegű összecsapásokat eredményeznek.
2001. szeptember 11-én tragikus-katartikus élmény során először szembesült a civilizált világ azzal, hogy vallási alapon generálódott konfliktusok lehetnek jelen a világban.