Józan Ész Társaság

Az egyesület

A Józan Ész Társaság 2010. 08. 03-án alakult Veszprémben.

Célja:

1.  Veszprém megye és város kulturális életének, polgári hagyományainak őrzése, ápolása, polgári értékrend közvetítése, véleményformálás.

2. Veszprém megye és Veszprém város lakóit érintő gazdasági, kulturális, környezet-és városfejlesztési kérdésekben a lakosság érdekképviselete.

Egyesületünk tagjai hisznek abban, hogy a demokrácia fennmaradása azoktól a polgároktól függ, akik nemcsak jól informáltak és tájékozottak, de tudásukat megfelelő módon tudják alkalmazni a szociális problémák megoldásában is, azért, hogy igazságosabb, humánusabb, toleránsabb világban éljünk.

Alapértékeink:

–    Emberi jogok

–    Emberi méltóság

–    Alapvető szabadságjogok

–    Szolidaritás

–    Személyes felelősségvállalás

–    Környezetbarát gondolkodás

Filozófiánk:

„segíts magadon – segíts másokon

segíts másokon – segíts magadon”

Gondolataink kertjében mi magunk vagyunk a kertészek és egyesületünk ahhoz nyújt segítséget, hogy jó kertészek legyünk. Ennek szellemében cselekszünk, szervezünk előadásokat, hívunk olyan előadókat, akik művészeti, vallási, kulturális, politikai, tudományos nézőpontokból közelítik meg életünket befolyásoló kérdéseket.

Társaságunk, mint agora helyet biztosít különböző vélemények ütköztetésének, érvelésnek, sokszínű egyéni érdekek megjelenítésének, hogy a szélesebb összefüggéseket is megismerjük.

Egyesületünk egy választási lehetőség a sok civil szervezet között, a többféle érdekérvényesítési, véleményformálási variánsok között. A körülöttünk lévő világot sok nézőpontból tudjuk megközelíteni.

Heller Ágnes New York-nosztalgia című könyvében egy zsidó viccel érzékelteti, hogy választási lehetőségeink bővítésére mindig szükség van, ezért meg is teremtjük magunknak:

„Grün hajótörést szenved. A hullámok egy lakatlan szigetre vetik. Tíz esztendő múlva egy arra csavargó hajó véletlenül rátalál. Grün meghívja a kapitányt a szigetére, és eldicsekszik tíz hajótörött évének leleményes műveivel. Itt van például, mondja két zsinagóga. -De Grün úr-kérdezi tőle a kapitány-, ön egyedül élt ezen a szigeten, miért volt szüksége két zsinagógára? Mire Grün rámutat az egyik, majd a másik épületre:

-Nu, ez az a zsinagóga, amelyikbe járok, és ez az, amelyikbe nem járok.”

Társaságunk első tevékenységeként emléktáblát avatott az „Ismeretlen jó ember” számára.

Várjuk tagjaink sorába mindazokat, akik egyetértenek céljainkkal és egyedi véleményükkel erősíteni akarják közösségünket.