A civilség volt a témája Kukorelly Endre író veszprémi előadásának
Az ország ügyeinek intézéséhez az állam minden lakójának köze van, hangsúlyozta előadásában Kukorelly Endre író.
A József Attila-díjas szerző a Józan Ész Társaság meghívására tartott előadást az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy termében. Mezriczky Beáta, a szervezet vezetőjének bevezetője után adták át a társaság első elnöke, Molnár Margit emlékére létrehozott és elnevezett díjat, amelyet a szervezet környezetében legaktívabb civilnek ítélnek oda.
Az elismerést Berdál Lászlóné Erzsébet vehette át. Rohonyiné Kovács Éva alelnök laudációjában elhangzott, a díjazott segítette a fekete ruhás nővérek munkáját, havonta egy hétvégén részt vesz abban a csoportban, amely szociális rászorulóknak főz ételt, karácsony előtt ajándékot gyűjt szegény családoknak.
Kukorelly Endre A civilség, mint hitvallás címmel tartott előadást. Hangsúlyozta, a politika szó lejáratódott, mert az emberek elsősorban a hatalmi harcot értik rajta, ám ez szerinte tévedés. A politika valójában a közös ügyeink intézését jelenti, amelyhez az állam minden lakójának köze van. Az író szerint a civil kurázsi és mentalitás azért is szükséges, mert a döntéshozókat így lehet „nyomás alá helyezni”, és jobb munkára sarkallni, enélkül a politikusok csak a hatalmi harccal foglalkoznának.
Előadásában kitért az aktív civil hozzáállás előképére is: az ötödik századi athéni demokráciában a szabad férfiaknak szinte kötelező volt részt venniük a közös ügyek intézésében. Ezt szívesen tették, mert a közösségért végzett munka dicsőségnek számított. Hozzátette, a magyar társadalomban nem jött létre az az igény, hogy aktívan részt vegyenek az állampolgárok az ügyek alakításában. Annak ellenére sem, hogy a civil területen való tevékeny munka igazi közösségi élményt ad, katarzissal jár, emelte ki Kukorelly Endre, aki szerint az oktatással lehetne jobban tudatosítani a civil szerepvállalás fontosságát és hasznát a következő generációkban.
VEOL 2017. 09.15.
Józan Ész Társaság 