Kezdőlap

Anya, mindkettő jó fej!

Recseg-ropog az oktatás egész rendszere, ezért a (párt)kormány úgy döntött, hogy jól megreformálja. Minek az a sok diplomás? – csak a munkanélküliek táborát növelik vagy elmennek külföldre dolgozni. Milyen dolog az már, hogy közpénzen tanulgatnak 4-5-6-7 évet, aztán ahelyett, hogy munkába állnának a hazai polgárok érdekében – pl. jogászként –, itt hagyják szép hazánkat. (Nemhogy politikusnak állnának.) Szóval, aki a világszínvonalú magyar oktatást élvezni akarja, az bizony fizessen. Nem kicsit, sokat. Különben pedig minek annyi egyetem és főiskola!
A jó szakikra sokkal nagyobb szükség van!
Az egész átalakítást a legalsó szinten kell kezdeni – tudjuk -, mégpedig az általános iskoláknál. A legfontosabb dolog az erkölcs. Meg a szófogadás. Ezért be is vezeti (párt)kormányunk a hittan és erkölcstan kötelező oktatását és az iskolarendőrséget. A probléma megoldva: erkölcsös, törvénytisztelő gyerekek kerülnek ki az iskolapadokból. Akinek mégsem akaródzik a tanulás, az bizony 16 éves korától menjen a …. munkaerőpiacra. Közismereti tárgyakkal minek tömni a fejét mindenkinek?
Jó magyar mondás szerint: a fejétől büdösödik a hal. Gondolom, ezért volt szükség új iskolaigazgatók választására is. Mégsem járja az, hogy holmi illegitim szoclib kormány által kinevezett emberek vezessék az intézményeket. S hogy igazságos legyen a helyzet, ezért minden intézményvezetői állást újra pályáztatott (párt)kormányunk. Ezen már túl vagyunk. Az értékelésen is. Néhány bibi azonban adódott. Országosra dagadt a szigetszentmiklósi eset, ahol április elején a helyi gimnázium igazgatói posztjára az “eredménytelenül zárult” pályázat után kinevezték az iskola egyik tanárát, akit sem a tantestület, sem a szülők nem támogatnak és a szülők a nemtetszésüknek hangot is adtak.
Veszprém megyében három helyen nem sikerült igazgatót választani: a sümegi Kisfaludy Sándor Gimnáziumbanl, a balatonfűzfői Öveges József Szakképző Iskolában, valamint a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégiumban.
A pályázat elbírálásának módja, rendje:
A véleménynyilvánításra jogosultak véleményének kikérése után a Veszprém Megyei
Intézményfenntartó Központ vezetőjének javaslata alapján az oktatásért felelős miniszter
dönt.
Az almádi gimnázium ügyében szülőként érintett vagyok. Ezért talán nem meglepő, hogy érdekel, mi történik itt. Évek óta ismerem – na ez túlzás, mert csak külső szemlélőként és tudósítóként – ezt az iskolát. Mindig szerettem az itteni eseményekről tudósítani. Leginkább az volt a benyomásom a DLSB–ről – az iskola angol nevének rövidítése -, hogy ez nem egy „versenyistálló”, ahol mindent csak a cél, a verseny, a továbbtanulás érdekében tesznek . A korábbi igazgató, Czuczor Sándor tapasztalatom szerint az emberségre helyzete a hangsúlyt. Nem görcsösen, erőlködve teljesítették a feladatokat, hanem jó légkörben, kedvvel hozták akár az ország második legjobb gimnáziuma címet is. Hangsúlyozom: véleményem szerint. Ebből a tapasztalatból kiindulva ösztönöztem a lányomat, hogy ide felvételizzen első helyen. Sikerült, nullások lettünk! Az első szülői értekezleten izgultam: vajon mennyire változott a hangulat Sándor Bátyám nyugdíjazása óta. Az első benyomásom az volt, hogy minden rendben van. Könnyű nekem, hiszen nem én tanulok ott minden nap, nem én vagyok ott a koleszban. Majd a lányom megmondja. Megmondta: anya, tök jó fejek pl. x vagy y, na meg z, nem is beszélve v-ről. Szépen csendben zajlott a tanév egészen decemberig. Akkor jelentette be (párt)kormányunk, hogy bizony új igazgatót kell itt választani. Márciusban arra is lehetőséget kapott a szülői munkaközösség, hogy véleményezhesse a pályázatokat. Ketten jelentkeztek: az akkori – majdnem azt írtam, hogy a jelenlegi – igazgató és a korábbi igazgató helyettes. Tanácstalan voltam. Hogyan ítélhetném én meg, hogy melyikük lenne jobb iskolaigazgató? Nem vagyok oktatási szakember. Pályázat elbírálásban sincs gyakorlatom. Ha már lehetőséget kaptam (kaptunk) a véleményezésre, akkor élni is kellene a lehetőséggel. Gondoltam, megkérdezem a lányomat, ő mégiscsak személyesen ismeri mindkettőjüket. Tehát feltettem a kérdést: óh mondd, te kit választanál?
A válasz: Anya! Ne már! Mindkettő tök jó fej! Nem tudok választani.
Ezek után én hogyan döntsek? Sehogy. Döntsenek azok, akiknek van tudásuk ebben az ügyben. Köszöntem szépen a lehetőséget, de nem tudtam véleményt mondani.
Áprilisban pedig jött a hideg zuhany.
A szóbeszéd szerint Veszprém megyében a ki nem nevezett igazgatók húsvét után (április 10) postai úton megkapták a pályázatuk eredménytelenségéről szóló levelet. Információt, indoklást, hogy miért nincs már és még intézményirányítóként szükség rájuk, nem kaptak. S a legszebb, hogy tanév közben, április elsejei határidővel visszamenőleg. (nem április tréfa?) Április 5-én e-mailben kérték fel az első igazgató-helyetteseket, hogy július 31-éig, amíg megtörténik az újrapályáztatás, lássák el az igazgatói feladatokat.
Az almádi iskolával kapcsolatban az a szóbeszéd is járja, hogy beköltöztetik egy veszprémi iskolába.
Ezen információimat kérdés formájában megosztottam a DLSB szülői munkaközösség facebook oldalán: Tudom, hogy nem szabad politizálni, de…. Érinti az iskolát, érinti a diákokat, érinti a szülőket. Két évtizedes kimagasló szakmai képzés kerülhet veszélybe? A gyerekeinkről van szó! Akarunk tenni értük? Merünk?
Ekkor már ismert volt a szigetszentmiklósi esetet.
A szülői munkaközösség egyik képviselője ledorongolt, hogy ezen az oldalon nincs helye politikának egyik oldalról sem. Majd közzé tette a napló cikkét, amiből megtudtuk: „az épületre, mely rendkívül rossz állapotban van, az idei költségvetésben sem szerepelnek források, mondta dr. Kovács Zoltán megyei kormánymegbízott. Megoldásként korábban a megyei önkormányzatnál felmerült: az almádi gimnáziumot a kihasználatlan, de jó állapotban lévő Medgyaszay iskolába költöztessék, de jelenleg ez nincs napirenden.”
Úgy gondolom, hogy ez nemcsak engem nem nyugtatott meg. Rajtam kívül azonban mindössze 2-3 szülő adott hangot aggodalmának az ügy kapcsán a szülői levelező oldalon. Kérdések merültek fel bennem, amelyeket megfogalmaztam és – gondolva egy merészet – a varosatyak.hu oldalon először a térség választott országgyűlési képviselőjének, Dr. Bóka Istvánnak majd a listán bejutott litéri polgármesternek, Szedlák Attilának küldtem el a kérdéseimet. Bókánál az előttem levő bejegyzés tavaly októberi, Szedláknál pedig ezen kívül még nem volt bejegyzés az oldalon. Egy hetet ott ültem az asztalnál és vártam válaszukat. Sehol semmi. Aztán gondoltam egy még merészebbet . Ugyanazokat a kérdéseket elküldtem a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetőjének, Dr. Kovács Zoltánnak is. Bíztam benne, hogy ez nem számít a “szolgálati út” megkerülésének és hamarosan választ kaphatok. Emlékeztetőül a kérdések:
”A Balatonalmádi Magyar-Angol tannyelvű gimnázium ügyében várok Öntől választ a következő kérdésekre:
1. A két pályázó közül miért nem sikerült igazgatót választani? Milyen hiányosságok voltak a pályázatban, miben nem feleltek meg a pályázók kiírásnak?
2. Miért kézen-közön kellett megtudni a döntés elhalasztását?
3. Az állam tulajdonába és kezelésébe került-e a gimnázium és maga az épület is?
4. Valós-e az a híresztelés, hogy Veszprémbe akarják költöztetni az iskolát?
5. Ha marad az iskola, akkor az állam beleszólhat-e a tantervükbe, az eddig kialakított tanmenetbe?
6. Ha költözik az iskola, akkor ki fogja irányítani a kéttannyelvűt? A befogadó intézmény igazgatója vagy a jelenlegi tantestületből valaki?
7. A jelenlegi tantestület változatlanul marad-e?
8. Költözés esetén mi történik a nem pedagógus munkatársakkal?
9. Mi történik a kollégiummal? Lesz-e összevont kollégium a másik veszprémi iskolával?
10. Akar-e Ön tenni azért, hogy a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium – amely az ország 8. legjobb gimnáziuma – a megszokott magas színvonalon változatlan formában tovább tudjon működni?
Csak a saját nevemben kérhetem válaszait. Szülőként.
Nagyon szeretném, ha minél előbb megnyugtató intézkedésre kerülne sor, hiszen a bizonytalanság pletykákat és főleg elégedetlenséget szül.”
Megmondom őszintén, nem bíztam benne, hogy válaszra méltat a legfőbb megyei méltóság. Tévedtem. Majdnem minden kérdésemre kaptam választ. Gyorsan. Megtudtam – eddig is tudtam – a „Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium intézményvezetői állására két pályázat érkezett. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a pályázati anyagok felterjesztésre kerültek a döntést hozó Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz.”
A levélből az is kiderült, amiről eddig nem volt tudomáson: „Vélhetően – ezt pontosan nem tudhatom – a döntést hozó az intézményvezetői programra, illetve a pályázók személyére leadott szavazatok alapján egyik pályázó személyében sem látott garanciát az iskola belső életét nehezítő feszültségek kezelésére, az iskolai közösség megosztottságának megszüntetésére.” – értem én (a feszültséget és megosztottságot jól titkolták úgy általában), az első kérdésre a válasz majdnem kipipálva. De: hadd idézzem ide a pályázat elbírálásának módját, rendjét:
A véleménynyilvánításra jogosultak véleményének kikérése után (pl. a szülőket megkérdezték, ez rendben) a Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központ vezetőjének javaslata alapján (Bocsánat, nem találtam meg így ilyen titulussal a vezető nevét.)az oktatásért felelős miniszter dönt.
(2010. május 29-én az Oktatási és Kulturális Minisztérium jogutódjaként, több más minisztériumot is magába olvasztva létrejött a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Nemzeti erőforrásért felelős miniszter: Réthelyi Miklós)
Egy korábbi cikkben Dr. Kovács Zoltán azt mondta: „2011. november 26-án született meg az a törvény, amelynek értelmében az állam vette át 2012. január 1-től a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket, gazdasági társaságokat, alapítványokat, azok adósság állományával együtt. Ezzel a megyei önkormányzatok és intézményeik lehetőséget kaptak, hogy jónéhány év nehézségekkel és kudarcokkal teli időszaka után megszabaduljanak az adósságcsapdától, a mindennapi működési gondoktól. Egy szintén novemberi kormányrendelet döntött megyei intézményfenntartó központok (MIK) felállításáról is. A MIK-ek –a kormányhivatalok felügyelete alatt- önállóan működő és gazdálkodó szervek, legfontosabb feladatuk a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények fenntartása és működtetése.”
Biztosan csak én vagyok ügyetlen és nem tudom megkeresni az interneten a MIK vezetőjének nevét. Feltételezem, hogy a kormánymegbízott tudja, sőt ismeri. Mivel a MIK a Kormányhivatal felügyelete alatt áll, talán módjában lenne megkérdezni a számomra ismeretlen MIK vezetőtől, hogy miért ezt a megoldást javasolta a miniszternek.
Vagy hogyan kell értelmezni Kovács Zoltán sorait, hogy „vélhetően- ezt pontosan nem tudom -.egyik pályázó személyében sem látott garanciát”…
Most akkor mi van? A számomra titokzatos vezető titkos úton küldte a miniszternek az ajánlást és rögtön titkosították is? Nem tudhatom meg.
A második kérdés diszkréten átugorva… csak.
A harmadik a tulajdonlás kérdése:
„A gimnázium épülete Balatonalmádi Város Önkormányzata tulajdonában van. Az önkormányzat 2011. évben a Veszprém Megyei Önkormányzat számára a feladat ellátás idejére ingyenes használati jogot biztosított. Ez az ingyenes használati jog illeti meg jogutódlás folytán a jelenlegi fenntartót, a Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központot.” – Mintha hallottam volna már róla.
Negyedik kérdés a költözés ügye:
„Az intézmény jövőjével kapcsolatos kérdéseire fontosnak tartom tájékoztatni, hogy jelenleg a fenntartó nem tervezi az intézmény elköltöztetését, átalakítását, összevonását.”
Remek! Ennek örülök a legjobban. Igen, ez a fontos. Nem lesz költözés, átalakítás, összevonás. Jobban örültem volna, ha a megszüntetés is a felsorolásban van, de lehet, hogy csak én vagyok maximalista.
Az ötödik kérdés a tanmenetről szól – válasz nincs. Két tanítási nyelvű iskolaként – nem sok van belőle az országban – különleges helyet foglalt el az iskola eddig a középiskolák sorában. A több helyen alkalmazott nulladik éves nyelvi képzéssel dolgozó középiskolák nem azonosak ugyanis a két tanítási nyelvű iskolával. Itt az elsőtől kezdve tényleg angol nyelven tanulják a diákok a tantárgyak többségét. Szóval a többségtől eltérő tanmenet éppen a lényeg. Ha ezen változtatnak, már nem lesz az az iskola amiért a legtöbben választották. Nagyon hiányzik a válasz: beleszólhat-e az állam – vagy más – a tanmenetbe?
Az iskola maradása miatt a 6-7-8-9 kérdésnek nincs jelentősége.
A 10. kérdés: akar-e tenni az iskoláért? Vajon erre lehet válasz a következő:
„A jogszabályi környezet változása érintheti – mint több más oktatási intézményt is – a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium jövőbeni működését, ezért fontos, hogy az iskolai közösségek támogassák az intézmény vezetését a két-tannyelvű oktatás kritériumainak teljesítésében.”
A legjobban ez az utolsó mondat nyugtalanít. „A jogszabályi környezet változása”…..
Nem is olyan régen megértük, hogy (párt)kormányunk visszamenőleges hatállyal is módosított törvényeket. Legújabban az a hír járja, hogy a zirci ciszterciek voltak háztűznézőben az iskolában. Megint újabb találgatások … A sok kérdőjel és egyre újabb kérdőjelek megjelenése során nem lehet csodálkozni azon, hogy pl.a József Attila Gimnázium tantestülete a médiát hívta segítségül, hogy rákényszerítse az önkormányzat vonakodó képviselőtestületét az általa preferált igazgatóhelyettes, igazgatói pályázatának elfogadására. Egy nappal korábban, az oktatási bizottságban még nem neki állt a zászló.
Egy apró módosítással egyetértek Kovács Zoltánnal az utolsó gondolatával: fontos, hogy az iskolai közösségek támogassák az intézmény vezetését (itt az eltérés – a támogatáshoz támogatásra érdemes vezetők kellenek!) a két-tannyelvű oktatás kritériumainak teljesítésében.
Magam részéről mindent megteszek azért, hogy a korábbi magas színvonalú oktatást támogassam.
Vajon miért jut eszembe ennek kapcsán az oktatási államtitkár keszthelyi rendhagyó osztályfőnöki órája a tevékeny időskorról, melyben szó esett tudatról, erkölcsről, az értékek felbomlásáról?
„Jó-e ez, amikor becsapnak, megcsalnak minket, hazudnak nekünk?” – kérdezi az államtitkár interaktívan. „Nem, nem jó” – felelik interaktívan a középiskolások.”
Almádiban is ez lenne a diákok és szüleik válasza. Szerintem.

Egy szülő a sok közül

Veszprém, 2012. 04. 26.